Paprika 2006

Satoshi Kon animéje a nem túl távoli jövőben játszódik, amikor is néhány tudós kifejleszt egy DC Mini névre keresztelt eszközt. Segítségével a pszichológus beléphet a páciense álmaiba, hogy első kézből deríthesse ki, milyen neurózisok, feldolgozatlan traumák állnak a mentális zavarok hátterében. A probléma csupán annyi, hogy a DC Mini három prototípusa közül valaki kettőt ellop, segítségükkel pedig minden olyan ember álmába be tud férkőzni, aki használta korábban az eszközt.

Az álmokban folyó hajsza, és néhány konkrétabb motívum hasonlósága (mint például az álomszintek közötti lift-utazás) miatt néhány IMDb kommentelő már-már plágiummal vádolja Nolant, a Paprika és az Eredet azonban egy (illetve több) lényeges dologban különbözik. Utóbbiban az álomjelenetek, néhány demonstratív kivételtől eltekintve, egyáltalán nem álomszerűek, ugyanazok a fizikai szabályok érvényesek rájuk, mint a „való világra”, míg a Paprikában valóban működik az álomlogika, legyen szó a látvány szürrealitásáról, a hangeffektekről vagy a szereplők állandó transzformációiról. A letisztult, precíz, pontosan adagolt fordulatokkal dolgozó Eredethez képest Satoshi Kon filmje olyan, mint egy elborult, másfélórás pszichotrip.

< Előző		Következő >